összegzés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

összegez +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈøsːɛɡzeːʃ]
  • Hyphenation: ösz‧szeg‧zés

Noun[edit]

összegzés (plural összegzések)

  1. summation, summary, synopsis, epitome

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative összegzés összegzések
accusative összegzést összegzéseket
dative összegzésnek összegzéseknek
instrumental összegzéssel összegzésekkel
causal-final összegzésért összegzésekért
translative összegzéssé összegzésekké
terminative összegzésig összegzésekig
essive-formal összegzésként összegzésekként
essive-modal összegzésül
inessive összegzésben összegzésekben
superessive összegzésen összegzéseken
adessive összegzésnél összegzéseknél
illative összegzésbe összegzésekbe
sublative összegzésre összegzésekre
allative összegzéshez összegzésekhez
elative összegzésből összegzésekből
delative összegzésről összegzésekről
ablative összegzéstől összegzésektől
non-attributive
possessive - singular
összegzésé összegzéseké
non-attributive
possessive - plural
összegzéséi összegzésekéi
Possessive forms of összegzés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. összegzésem összegzéseim
2nd person sing. összegzésed összegzéseid
3rd person sing. összegzése összegzései
1st person plural összegzésünk összegzéseink
2nd person plural összegzésetek összegzéseitek
3rd person plural összegzésük összegzéseik