ötvenkettő
Hungarian
← 51 | 52 | 53 → |
---|---|---|
Cardinal: ötvenkettő, ötvenkét Nominal: ötvenkettes Ordinal: ötvenkettedik A.o.: ötvenkettedszer, ötvenkettedjére Adverbial: ötvenkétszer Multiplier: ötvenkétszeres Distributive: ötvenkettesével Fractional: ötvenketted Number of people: ötvenketten |
Etymology
ötven (“fifty”) + kettő (“two”)
Pronunciation
Numeral
ötvenkettő
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ötvenkettő | ötvenkettők |
accusative | ötvenkettőt | ötvenkettőket |
dative | ötvenkettőnek | ötvenkettőknek |
instrumental | ötvenkettővel | ötvenkettőkkel |
causal-final | ötvenkettőért | ötvenkettőkért |
translative | ötvenkettővé | ötvenkettőkké |
terminative | ötvenkettőig | ötvenkettőkig |
essive-formal | ötvenkettőként | ötvenkettőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | ötvenkettőben | ötvenkettőkben |
superessive | ötvenkettőn | ötvenkettőkön |
adessive | ötvenkettőnél | ötvenkettőknél |
illative | ötvenkettőbe | ötvenkettőkbe |
sublative | ötvenkettőre | ötvenkettőkre |
allative | ötvenkettőhöz | ötvenkettőkhöz |
elative | ötvenkettőből | ötvenkettőkből |
delative | ötvenkettőről | ötvenkettőkről |
ablative | ötvenkettőtől | ötvenkettőktől |
non-attributive possessive - singular |
ötvenkettőé | ötvenkettőké |
non-attributive possessive - plural |
ötvenkettőéi | ötvenkettőkéi |
Possessive forms of ötvenkettő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ötvenkettőm | — |
2nd person sing. | ötvenkettőd | — |
3rd person sing. | ötvenkettője | — |
1st person plural | ötvenkettőnk | — |
2nd person plural | ötvenkettőtök | — |
3rd person plural | ötvenkettőjük, ötvenkettejük | — |