abszolút

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒpsoluːt]
  • (file)
  • Hyphenation: ab‧szo‧lút

Adjective[edit]

abszolút (comparative abszolútabb, superlative legabszolútabb)

  1. absolute

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative abszolút abszolútok
accusative abszolútot abszolútokat
dative abszolútnak abszolútoknak
instrumental abszolúttal abszolútokkal
causal-final abszolútért abszolútokért
translative abszolúttá abszolútokká
terminative abszolútig abszolútokig
essive-formal abszolútként abszolútokként
essive-modal
inessive abszolútban abszolútokban
superessive abszolúton abszolútokon
adessive abszolútnál abszolútoknál
illative abszolútba abszolútokba
sublative abszolútra abszolútokra
allative abszolúthoz abszolútokhoz
elative abszolútból abszolútokból
delative abszolútról abszolútokról
ablative abszolúttól abszolútoktól

Derived terms[edit]

Adverb[edit]

abszolút

  1. absolutely
    Abszolút egyetértek.I absolutely agree.