acél

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From a Slavic language, compare Slovak oceľ, Ukrainian dialectical оцил ‎(ocil, steel).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɒt͡seːl/
  • (file)
  • Hyphenation: acél

Noun[edit]

acél ‎(plural acélok)

  1. steel (artificial metal produced from iron)
  2. (attributive) made of steel
    acél mérőszalag — steel tape measure
  3. steel (item made of steel)
  4. (archaic, literary) sword
    • 1833, Gergely Czuczor, Hunyadi,[1] stanza 6, lines 5–7:
      S acélt ragad, lovára kap, / Csatáz, vív, izzad éj és nap, / S míg nem győz, nincs nyugalma.
    • 1854, Mór Jókai, Egy magyar nábob,[2] chapter 16:
      Mindkettő gyakorlott vívó volt. Mindkettő fő törekvésül tűzé ki magának ellenfele arcát megpiszkolhatni, orrát vagy szemét bélyegezni meg. Egyiknek sem sikerült, szemeik merően néztek egymás szemébe, kifeszített karjaikban csak a vékony villogó acél forgott, alig-alig adva egy-egy hideg bántó hangot, minő a köszörült kardok csesszenése, s mely nagyon különbözik az összevert színpadi kardok csattogásaitól.
  5. (attributive) steely, strong, tough, sturdy
    acél idegrendszer — strong nervous system

Declension[edit]

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

(Compound words):