bólintás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

bólint +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈboːlintaːʃ/
  • Hyphenation: bó‧lin‧tás

Noun[edit]

bólintás ‎(plural bólintások)

  1. nod

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative bólintás bólintások
accusative bólintást bólintásokat
dative bólintásnak bólintásoknak
instrumental bólintással bólintásokkal
causal-final bólintásért bólintásokért
translative bólintássá bólintásokká
terminative bólintásig bólintásokig
essive-formal bólintásként bólintásokként
essive-modal
inessive bólintásban bólintásokban
superessive bólintáson bólintásokon
adessive bólintásnál bólintásoknál
illative bólintásba bólintásokba
sublative bólintásra bólintásokra
allative bólintáshoz bólintásokhoz
elative bólintásból bólintásokból
delative bólintásról bólintásokról
ablative bólintástól bólintásoktól
Possessive forms of bólintás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bólintásom bólintásaim
2nd person sing. bólintásod bólintásaid
3rd person sing. bólintása bólintásai
1st person plural bólintásunk bólintásaink
2nd person plural bólintásotok bólintásaitok
3rd person plural bólintásuk bólintásaik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]