biccentés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

biccent +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbit͡sːɛnteːʃ]
  • Hyphenation: bic‧cen‧tés

Noun[edit]

biccentés (plural biccentések)

  1. nod

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative biccentés biccentések
accusative biccentést biccentéseket
dative biccentésnek biccentéseknek
instrumental biccentéssel biccentésekkel
causal-final biccentésért biccentésekért
translative biccentéssé biccentésekké
terminative biccentésig biccentésekig
essive-formal biccentésként biccentésekként
essive-modal
inessive biccentésben biccentésekben
superessive biccentésen biccentéseken
adessive biccentésnél biccentéseknél
illative biccentésbe biccentésekbe
sublative biccentésre biccentésekre
allative biccentéshez biccentésekhez
elative biccentésből biccentésekből
delative biccentésről biccentésekről
ablative biccentéstől biccentésektől
Possessive forms of biccentés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. biccentésem biccentéseim
2nd person sing. biccentésed biccentéseid
3rd person sing. biccentése biccentései
1st person plural biccentésünk biccentéseink
2nd person plural biccentésetek biccentéseitek
3rd person plural biccentésük biccentéseik

Synonyms[edit]