barokk

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German barock and Barock [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈbɒrokː/
  • (file)
  • Hyphenation: ba‧rokk

Adjective[edit]

barokk (comparative barokkabb, superlative legbarokkabb)

  1. Baroque

Noun[edit]

barokk ‎(plural barokkok)

  1. Baroque

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative barokk barokkok
accusative barokkot barokkokat
dative barokknak barokkoknak
instrumental barokkal barokkokkal
causal-final barokkért barokkokért
translative barokká barokkokká
terminative barokkig barokkokig
essive-formal barokként barokkokként
essive-modal
inessive barokkban barokkokban
superessive barokkon barokkokon
adessive barokknál barokkoknál
illative barokkba barokkokba
sublative barokkra barokkokra
allative barokkhoz barokkokhoz
elative barokkból barokkokból
delative barokkról barokkokról
ablative barokktól barokkoktól
Possessive forms of barokk
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. barokkom barokkjaim
2nd person sing. barokkod barokkjaid
3rd person sing. barokkja barokkjai
1st person plural barokkunk barokkjaink
2nd person plural barokkotok barokkjaitok
3rd person plural barokkjuk barokkjaik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2