dzsehennem

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Ottoman Turkish جهنم ‎(cehennem), from Persian جهنم ‎(jahannam), from Arabic جَهَنَّم ‎(jahannam), from Hebrew גיהנום ‎(Gehennom, hell). Modern Turkish spelling is cehennem.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈd͡ʒɛhɛnːɛm]
  • Hyphenation: dzse‧hen‧nem

Noun[edit]

dzsehennem ‎(uncountable)

  1. (historical) hell (where sinners go)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative dzsehennem dzsehennemek
accusative dzsehennemet dzsehennemeket
dative dzsehennemnek dzsehennemeknek
instrumental dzsehennemmel dzsehennemekkel
causal-final dzsehennemért dzsehennemekért
translative dzsehennemmé dzsehennemekké
terminative dzsehennemig dzsehennemekig
essive-formal dzsehennemként dzsehennemekként
essive-modal
inessive dzsehennemben dzsehennemekben
superessive dzsehennemen dzsehennemeken
adessive dzsehennemnél dzsehennemeknél
illative dzsehennembe dzsehennemekbe
sublative dzsehennemre dzsehennemekre
allative dzsehennemhez dzsehennemekhez
elative dzsehennemből dzsehennemekből
delative dzsehennemről dzsehennemekről
ablative dzsehennemtől dzsehennemektől
Possessive forms of dzsehennem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. dzsehennemem dzsehennemeim
2nd person sing. dzsehennemed dzsehennemeid
3rd person sing. dzsehenneme dzsehennemei
1st person plural dzsehennemünk dzsehennemeink
2nd person plural dzsehennemetek dzsehennemeitek
3rd person plural dzsehennemük dzsehennemeik

Synonyms[edit]

See also[edit]

References[edit]