ellenszenv

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ellen +‎ szenv

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɛlːɛnsɛnv/
  • Hyphenation: el‧len‧szenv

Noun[edit]

ellenszenv ‎(plural ellenszenvek)

  1. antipathy
  2. dislike

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ellenszenv ellenszenvek
accusative ellenszenvet ellenszenveket
dative ellenszenvnek ellenszenveknek
instrumental ellenszenvvel ellenszenvekkel
causal-final ellenszenvért ellenszenvekért
translative ellenszenvvé ellenszenvekké
terminative ellenszenvig ellenszenvekig
essive-formal ellenszenvként ellenszenvekként
essive-modal
inessive ellenszenvben ellenszenvekben
superessive ellenszenven ellenszenveken
adessive ellenszenvnél ellenszenveknél
illative ellenszenvbe ellenszenvekbe
sublative ellenszenvre ellenszenvekre
allative ellenszenvhez ellenszenvekhez
elative ellenszenvből ellenszenvekből
delative ellenszenvről ellenszenvekről
ablative ellenszenvtől ellenszenvektől
Possessive forms of ellenszenv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ellenszenvem ellenszenveim
2nd person sing. ellenszenved ellenszenveid
3rd person sing. ellenszenve ellenszenvei
1st person plural ellenszenvünk ellenszenveink
2nd person plural ellenszenvetek ellenszenveitek
3rd person plural ellenszenvük ellenszenveik

Synonyms[edit]

Antonyms[edit]

See also[edit]