ellenszenv

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 01:30, 14 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

ellen +‎ szenv

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛlːɛnsɛɱv]
  • Hyphenation: el‧len‧szenv

Noun

ellenszenv (plural ellenszenvek)

  1. antipathy
  2. dislike

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ellenszenv ellenszenvek
accusative ellenszenvet ellenszenveket
dative ellenszenvnek ellenszenveknek
instrumental ellenszenvvel ellenszenvekkel
causal-final ellenszenvért ellenszenvekért
translative ellenszenvvé ellenszenvekké
terminative ellenszenvig ellenszenvekig
essive-formal ellenszenvként ellenszenvekként
essive-modal
inessive ellenszenvben ellenszenvekben
superessive ellenszenven ellenszenveken
adessive ellenszenvnél ellenszenveknél
illative ellenszenvbe ellenszenvekbe
sublative ellenszenvre ellenszenvekre
allative ellenszenvhez ellenszenvekhez
elative ellenszenvből ellenszenvekből
delative ellenszenvről ellenszenvekről
ablative ellenszenvtől ellenszenvektől
non-attributive
possessive - singular
ellenszenvé ellenszenveké
non-attributive
possessive - plural
ellenszenvéi ellenszenvekéi
Possessive forms of ellenszenv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ellenszenvem ellenszenveim
2nd person sing. ellenszenved ellenszenveid
3rd person sing. ellenszenve ellenszenvei
1st person plural ellenszenvünk ellenszenveink
2nd person plural ellenszenvetek ellenszenveitek
3rd person plural ellenszenvük ellenszenveik

Synonyms

Antonyms

See also