emlékezet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

emlékszik +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛmleːkɛzɛt]
  • Hyphenation: em‧lé‧ke‧zet

Noun[edit]

emlékezet (plural emlékezetek)

  1. memory

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative emlékezet emlékezetek
accusative emlékezetet emlékezeteket
dative emlékezetnek emlékezeteknek
instrumental emlékezettel emlékezetekkel
causal-final emlékezetért emlékezetekért
translative emlékezetté emlékezetekké
terminative emlékezetig emlékezetekig
essive-formal emlékezetként emlékezetekként
essive-modal
inessive emlékezetben emlékezetekben
superessive emlékezeten emlékezeteken
adessive emlékezetnél emlékezeteknél
illative emlékezetbe emlékezetekbe
sublative emlékezetre emlékezetekre
allative emlékezethez emlékezetekhez
elative emlékezetből emlékezetekből
delative emlékezetről emlékezetekről
ablative emlékezettől emlékezetektől
Possessive forms of emlékezet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. emlékezetem emlékezeteim
2nd person sing. emlékezeted emlékezeteid
3rd person sing. emlékezete emlékezetei
1st person plural emlékezetünk emlékezeteink
2nd person plural emlékezetetek emlékezeteitek
3rd person plural emlékezetük emlékezeteik

Derived terms[edit]