esés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: eses and -eses

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From esik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛʃeːʃ]
  • Hyphenation: esés

Noun[edit]

esés (plural esések)

  1. fall, falling

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative esés esések
accusative esést eséseket
dative esésnek eséseknek
instrumental eséssel esésekkel
causal-final esésért esésekért
translative eséssé esésekké
terminative esésig esésekig
essive-formal esésként esésekként
essive-modal
inessive esésben esésekben
superessive esésen eséseken
adessive esésnél eséseknél
illative esésbe esésekbe
sublative esésre esésekre
allative eséshez esésekhez
elative esésből esésekből
delative esésről esésekről
ablative eséstől esésektől
Possessive forms of esés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. esésem eséseim
2nd person sing. esésed eséseid
3rd person sing. esése esései
1st person plural esésünk eséseink
2nd person plural esésetek eséseitek
3rd person plural esésük eséseik

Derived terms[edit]