szabadesés

Hungarian

szabad (“free”) +‎ esés (“fall”)

szabadesés (plural szabadesések)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szabadesés	szabadesések
accusative	szabadesést	szabadeséseket
dative	szabadesésnek	szabadeséseknek
instrumental	szabadeséssel	szabadesésekkel
causal-final	szabadesésért	szabadesésekért
translative	szabadeséssé	szabadesésekké
terminative	szabadesésig	szabadesésekig
essive-formal	szabadesésként	szabadesésekként
essive-modal	—	—
inessive	szabadesésben	szabadesésekben
superessive	szabadesésen	szabadeséseken
adessive	szabadesésnél	szabadeséseknél
illative	szabadesésbe	szabadesésekbe
sublative	szabadesésre	szabadesésekre
allative	szabadeséshez	szabadesésekhez
elative	szabadesésből	szabadesésekből
delative	szabadesésről	szabadesésekről
ablative	szabadeséstől	szabadesésektől
non-attributive possessive – singular	szabadesésé	szabadeséseké
non-attributive possessive – plural	szabadeséséi	szabadesésekéi