eső

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: eso

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

present participle of esik

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

eső ‎(plural esők)

  1. rain

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, front rounded harmony)
singular plural
nominative eső esők
accusative esőt esőket
dative esőnek esőknek
instrumental esővel esőkkel
causal-final esőért esőkért
translative esővé esőkké
terminative esőig esőkig
essive-formal esőként esőkként
essive-modal
inessive esőben esőkben
superessive esőn esőkön
adessive esőnél esőknél
illative esőbe esőkbe
sublative esőre esőkre
allative esőhöz esőkhöz
elative esőből esőkből
delative esőről esőkről
ablative esőtől esőktől
Possessive forms of eső
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. esőm esőim
2nd person sing. esőd esőid
3rd person sing. esője esői
1st person plural esőnk esőink
2nd person plural esőtök esőitek
3rd person plural esőjük esőik

Derived terms[edit]