fehérnemű

Hungarian

fehér +‎ nemű. Possibly coined under the influence of German Weißwaren.^[1] Compare Polish bielizna and English tighty whities or whites.

fehérnemű (plural fehérneműk)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	fehérnemű	fehérneműk
accusative	fehérneműt	fehérneműket
dative	fehérneműnek	fehérneműknek
instrumental	fehérneművel	fehérneműkkel
causal-final	fehérneműért	fehérneműkért
translative	fehérneművé	fehérneműkké
terminative	fehérneműig	fehérneműkig
essive-formal	fehérneműként	fehérneműkként
essive-modal	—	—
inessive	fehérneműben	fehérneműkben
superessive	fehérneműn	fehérneműkön
adessive	fehérneműnél	fehérneműknél
illative	fehérneműbe	fehérneműkbe
sublative	fehérneműre	fehérneműkre
allative	fehérneműhöz	fehérneműkhöz
elative	fehérneműből	fehérneműkből
delative	fehérneműről	fehérneműkről
ablative	fehérneműtől	fehérneműktől
non-attributive possessive - singular	fehérneműé	fehérneműké
non-attributive possessive - plural	fehérneműéi	fehérneműkéi

Possessive forms of fehérnemű
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fehérneműm	fehérneműim
2nd person sing.	fehérneműd	fehérneműid
3rd person sing.	fehérneműje	fehérneműi
1st person plural	fehérneműnk	fehérneműink
2nd person plural	fehérneműtök	fehérneműitek
3rd person plural	fehérneműjük	fehérneműik

^ fehérnemű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’), Second, revised and expanded edition, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2021, page 227f., →ISBN. (See also the PDF of its 1st edition.)