fekvés

Hungarian

Etymology

From the fekv- stem of fekszik +‎ -és.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛkveːʃ]
• Hyphenation: fek‧vés
• Rhymes: -eːʃ

Noun

fekvés (plural fekvések)

1. lying (the act of one who lies, or keeps low to the ground)
2. locality, location, position

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	fekvés	fekvések
accusative	fekvést	fekvéseket
dative	fekvésnek	fekvéseknek
instrumental	fekvéssel	fekvésekkel
causal-final	fekvésért	fekvésekért
translative	fekvéssé	fekvésekké
terminative	fekvésig	fekvésekig
essive-formal	fekvésként	fekvésekként
essive-modal	—	—
inessive	fekvésben	fekvésekben
superessive	fekvésen	fekvéseken
adessive	fekvésnél	fekvéseknél
illative	fekvésbe	fekvésekbe
sublative	fekvésre	fekvésekre
allative	fekvéshez	fekvésekhez
elative	fekvésből	fekvésekből
delative	fekvésről	fekvésekről
ablative	fekvéstől	fekvésektől
non-attributive possessive - singular	fekvésé	fekvéseké
non-attributive possessive - plural	fekvéséi	fekvésekéi

Possessive forms of fekvés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fekvésem	fekvéseim
2nd person sing.	fekvésed	fekvéseid
3rd person sing.	fekvése	fekvései
1st person plural	fekvésünk	fekvéseink
2nd person plural	fekvésetek	fekvéseitek
3rd person plural	fekvésük	fekvéseik

Derived terms

• fekvésű