felhúzókötél

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

felhúzó +‎ kötél

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛlɦuːzoːkøteːl]
  • Hyphenation: fel‧hú‧zó‧kö‧tél

Noun[edit]

felhúzókötél ‎(plural felhúzókötelek)

  1. whip

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative felhúzókötél felhúzókötelek
accusative felhúzókötelet felhúzóköteleket
dative felhúzókötélnek felhúzóköteleknek
instrumental felhúzókötéllel felhúzókötelekkel
causal-final felhúzókötélért felhúzókötelekért
translative felhúzókötéllé felhúzókötelekké
terminative felhúzókötélig felhúzókötelekig
essive-formal felhúzókötélként felhúzókötelekként
essive-modal
inessive felhúzókötélben felhúzókötelekben
superessive felhúzókötélen felhúzóköteleken
adessive felhúzókötélnél felhúzóköteleknél
illative felhúzókötélbe felhúzókötelekbe
sublative felhúzókötélre felhúzókötelekre
allative felhúzókötélhez felhúzókötelekhez
elative felhúzókötélből felhúzókötelekből
delative felhúzókötélről felhúzókötelekről
ablative felhúzókötéltől felhúzókötelektől
Possessive forms of felhúzókötél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felhúzókötelem felhúzóköteleim
2nd person sing. felhúzóköteled felhúzóköteleid
3rd person sing. felhúzókötele felhúzókötelei
1st person plural felhúzókötelünk felhúzóköteleink
2nd person plural felhúzóköteletek felhúzóköteleitek
3rd person plural felhúzókötelük felhúzóköteleik