galiba

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of unknown origin.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɡɒlibɒ]
  • Hyphenation: ga‧li‧ba

Noun[edit]

galiba (plural galibák)

  1. mix-up, trouble, fuss

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative galiba galibák
accusative galibát galibákat
dative galibának galibáknak
instrumental galibával galibákkal
causal-final galibáért galibákért
translative galibává galibákká
terminative galibáig galibákig
essive-formal galibaként galibákként
essive-modal
inessive galibában galibákban
superessive galibán galibákon
adessive galibánál galibáknál
illative galibába galibákba
sublative galibára galibákra
allative galibához galibákhoz
elative galibából galibákból
delative galibáról galibákról
ablative galibától galibáktól
Possessive forms of galiba
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. galibám galibáim
2nd person sing. galibád galibáid
3rd person sing. galibája galibái
1st person plural galibánk galibáink
2nd person plural galibátok galibáitok
3rd person plural galibájuk galibáik

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6