ihlet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈixlɛt]
  • Hyphenation: ih‧let
  • Rhymes: -ɛt

Etymology 1

[edit]

From the obsolete verb ihel +‎ -et (causative suffix).[1]

Verb

[edit]

ihlet

  1. (transitive) to inspire
Conjugation
[edit]

Etymology 2

[edit]

From the same obsolete verb ihel +‎ -et (noun-forming suffix).[1]

Noun

[edit]

ihlet (plural ihletek)

  1. inspiration, impulse
Declension
[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ihlet ihletek
accusative ihletet ihleteket
dative ihletnek ihleteknek
instrumental ihlettel ihletekkel
causal-final ihletért ihletekért
translative ihletté ihletekké
terminative ihletig ihletekig
essive-formal ihletként ihletekként
essive-modal
inessive ihletben ihletekben
superessive ihleten ihleteken
adessive ihletnél ihleteknél
illative ihletbe ihletekbe
sublative ihletre ihletekre
allative ihlethez ihletekhez
elative ihletből ihletekből
delative ihletről ihletekről
ablative ihlettől ihletektől
non-attributive
possessive - singular
ihleté ihleteké
non-attributive
possessive - plural
ihletéi ihletekéi
Possessive forms of ihlet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ihletem ihleteim
2nd person sing. ihleted ihleteid
3rd person sing. ihlete ihletei
1st person plural ihletünk ihleteink
2nd person plural ihletetek ihleteitek
3rd person plural ihletük ihleteik

References

[edit]
  1. 1.0 1.1 ihlet in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • (to inspire): ihlet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (inspiration): ihlet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN