ikerítés

Hungarian[edit]

From ikerít (“to reduplicate”) +‎ -és (noun-forming suffix), from iker (“twin”) +‎ -ít (verb-forming suffix).

ikerítés (plural ikerítések)

(linguistics) reduplication (the act of reduplicating, the repetition of a word or part of a word in order to form a new word or phrase, possibly with modification of one of the repetitions)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ikerítés	ikerítések
accusative	ikerítést	ikerítéseket
dative	ikerítésnek	ikerítéseknek
instrumental	ikerítéssel	ikerítésekkel
causal-final	ikerítésért	ikerítésekért
translative	ikerítéssé	ikerítésekké
terminative	ikerítésig	ikerítésekig
essive-formal	ikerítésként	ikerítésekként
essive-modal	—	—
inessive	ikerítésben	ikerítésekben
superessive	ikerítésen	ikerítéseken
adessive	ikerítésnél	ikerítéseknél
illative	ikerítésbe	ikerítésekbe
sublative	ikerítésre	ikerítésekre
allative	ikerítéshez	ikerítésekhez
elative	ikerítésből	ikerítésekből
delative	ikerítésről	ikerítésekről
ablative	ikerítéstől	ikerítésektől
non-attributive possessive - singular	ikerítésé	ikerítéseké
non-attributive possessive - plural	ikerítéséi	ikerítésekéi

Possessive forms of ikerítés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ikerítésem	ikerítéseim
2nd person sing.	ikerítésed	ikerítéseid
3rd person sing.	ikerítése	ikerítései
1st person plural	ikerítésünk	ikerítéseink
2nd person plural	ikerítésetek	ikerítéseitek
3rd person plural	ikerítésük	ikerítéseik