indoklás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

indokol +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈindoklaːʃ]
  • Hyphenation: in‧dok‧lás

Noun[edit]

indoklás (plural indoklások)

  1. justification, reason

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative indoklás indoklások
accusative indoklást indoklásokat
dative indoklásnak indoklásoknak
instrumental indoklással indoklásokkal
causal-final indoklásért indoklásokért
translative indoklássá indoklásokká
terminative indoklásig indoklásokig
essive-formal indoklásként indoklásokként
essive-modal indoklásul
inessive indoklásban indoklásokban
superessive indokláson indoklásokon
adessive indoklásnál indoklásoknál
illative indoklásba indoklásokba
sublative indoklásra indoklásokra
allative indokláshoz indoklásokhoz
elative indoklásból indoklásokból
delative indoklásról indoklásokról
ablative indoklástól indoklásoktól
non-attributive
possessive - singular
indoklásé indoklásoké
non-attributive
possessive - plural
indokláséi indoklásokéi
Possessive forms of indoklás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. indoklásom indoklásaim
2nd person sing. indoklásod indoklásaid
3rd person sing. indoklása indoklásai
1st person plural indoklásunk indoklásaink
2nd person plural indoklásotok indoklásaitok
3rd person plural indoklásuk indoklásaik

Further reading[edit]