kétség

Hungarian

Etymology

két +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːt͡ʃːeːɡ]
• Hyphenation: két‧ség

Noun

kétség (plural kétségek)

1. doubt, uncertainty

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kétség	kétségek
accusative	kétséget	kétségeket
dative	kétségnek	kétségeknek
instrumental	kétséggel	kétségekkel
causal-final	kétségért	kétségekért
translative	kétséggé	kétségekké
terminative	kétségig	kétségekig
essive-formal	kétségként	kétségekként
essive-modal	—	—
inessive	kétségben	kétségekben
superessive	kétségen	kétségeken
adessive	kétségnél	kétségeknél
illative	kétségbe	kétségekbe
sublative	kétségre	kétségekre
allative	kétséghez	kétségekhez
elative	kétségből	kétségekből
delative	kétségről	kétségekről
ablative	kétségtől	kétségektől
non-attributive possessive - singular	kétségé	kétségeké
non-attributive possessive - plural	kétségéi	kétségekéi

Possessive forms of kétség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kétségem	kétségeim
2nd person sing.	kétséged	kétségeid
3rd person sing.	kétsége	kétségei
1st person plural	kétségünk	kétségeink
2nd person plural	kétségetek	kétségeitek
3rd person plural	kétségük	kétségeik

Derived terms

• kétséges
• kétségtelen

(Compound words):

• kétségbeesés
• kétségkívül

(Expressions):

• kétségbe ejt
• kétségbe von