kölyök

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Probably a Turkic loanword, compare Turkish köşek(young camel).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøjøk]
  • Hyphenation: kö‧lyök

Noun[edit]

kölyök ‎(plural kölykök)

  1. young (of an animal), cub
  2. (colloquial) brat, kid

Declension[edit]

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kölyök kölykök
accusative kölyköt kölyköket
dative kölyöknek kölyköknek
instrumental kölyökkel kölykökkel
causal-final kölyökért kölykökért
translative kölyökké kölykökké
terminative kölyökig kölykökig
essive-formal kölyökként kölykökként
essive-modal
inessive kölyökben kölykökben
superessive kölykön kölykökön
adessive kölyöknél kölyköknél
illative kölyökbe kölykökbe
sublative kölyökre kölykökre
allative kölyökhöz kölykökhöz
elative kölyökből kölykökből
delative kölyökről kölykökről
ablative kölyöktől kölyköktől
Possessive forms of kölyök
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kölyköm kölykeim
2nd person sing. kölyköd kölykeid
3rd person sing. kölyke kölykei
1st person plural kölykünk kölykeink
2nd person plural kölykötök kölykeitek
3rd person plural kölykük kölykeik

Derived terms[edit]

(Compound words):

See also[edit]