köszöntés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

köszönt +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøsønteːʃ]
  • Hyphenation: kö‧szön‧tés

Noun[edit]

köszöntés (plural köszöntések)

  1. greeting, salutation, welcome
  2. felicitation, congratulation, toast (on festive occasions)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative köszöntés köszöntések
accusative köszöntést köszöntéseket
dative köszöntésnek köszöntéseknek
instrumental köszöntéssel köszöntésekkel
causal-final köszöntésért köszöntésekért
translative köszöntéssé köszöntésekké
terminative köszöntésig köszöntésekig
essive-formal köszöntésként köszöntésekként
essive-modal
inessive köszöntésben köszöntésekben
superessive köszöntésen köszöntéseken
adessive köszöntésnél köszöntéseknél
illative köszöntésbe köszöntésekbe
sublative köszöntésre köszöntésekre
allative köszöntéshez köszöntésekhez
elative köszöntésből köszöntésekből
delative köszöntésről köszöntésekről
ablative köszöntéstől köszöntésektől
Possessive forms of köszöntés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. köszöntésem köszöntéseim
2nd person sing. köszöntésed köszöntéseid
3rd person sing. köszöntése köszöntései
1st person plural köszöntésünk köszöntéseink
2nd person plural köszöntésetek köszöntéseitek
3rd person plural köszöntésük köszöntéseik

Synonyms[edit]