követelés
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]követel + -és (noun-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]követelés (plural követelések)
- claim, demand
- (accounting) accounts receivable (amount recorded as being owed by a customer for sales on credit or on account)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | követelés | követelések |
accusative | követelést | követeléseket |
dative | követelésnek | követeléseknek |
instrumental | követeléssel | követelésekkel |
causal-final | követelésért | követelésekért |
translative | követeléssé | követelésekké |
terminative | követelésig | követelésekig |
essive-formal | követelésként | követelésekként |
essive-modal | követelésül | — |
inessive | követelésben | követelésekben |
superessive | követelésen | követeléseken |
adessive | követelésnél | követeléseknél |
illative | követelésbe | követelésekbe |
sublative | követelésre | követelésekre |
allative | követeléshez | követelésekhez |
elative | követelésből | követelésekből |
delative | követelésről | követelésekről |
ablative | követeléstől | követelésektől |
non-attributive possessive - singular |
követelésé | követeléseké |
non-attributive possessive - plural |
követeléséi | követelésekéi |
Possessive forms of követelés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | követelésem | követeléseim |
2nd person sing. | követelésed | követeléseid |
3rd person sing. | követelése | követelései |
1st person plural | követelésünk | követeléseink |
2nd person plural | követelésetek | követeléseitek |
3rd person plural | követelésük | követeléseik |
Further reading
[edit]- követelés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN