középfül

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

közép (middle) +‎ fül (ear)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøzeːpfyl]
  • Hyphenation: kö‧zép‧fül

Noun[edit]

középfül (plural középfülek)

  1. (anatomy) middle ear, auris media, tympanum (the cavity in the temporal bone between the eardrum and the inner ear that contains the ossicles, and which conveys sound to the cochlea)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative középfül középfülek
accusative középfület középfüleket
dative középfülnek középfüleknek
instrumental középfüllel középfülekkel
causal-final középfülért középfülekért
translative középfüllé középfülekké
terminative középfülig középfülekig
essive-formal középfülként középfülekként
essive-modal
inessive középfülben középfülekben
superessive középfülön középfüleken
adessive középfülnél középfüleknél
illative középfülbe középfülekbe
sublative középfülre középfülekre
allative középfülhöz középfülekhez
elative középfülből középfülekből
delative középfülről középfülekről
ablative középfültől középfülektől
Possessive forms of középfül
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. középfülem középfüleim
2nd person sing. középfüled középfüleid
3rd person sing. középfüle középfülei
1st person plural középfülünk középfüleink
2nd person plural középfületek középfüleitek
3rd person plural középfülük középfüleik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • középfül in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.