katonatiszt

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

katona +‎ tiszt

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɒtonɒtist]
  • Hyphenation: ka‧to‧na‧tiszt

Noun[edit]

katonatiszt (plural katonatisztek)

  1. (military/army) officer (one who has a position of authority in a military organization)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative katonatiszt katonatisztek
accusative katonatisztet katonatiszteket
dative katonatisztnek katonatiszteknek
instrumental katonatiszttel katonatisztekkel
causal-final katonatisztért katonatisztekért
translative katonatisztté katonatisztekké
terminative katonatisztig katonatisztekig
essive-formal katonatisztként katonatisztekként
essive-modal
inessive katonatisztben katonatisztekben
superessive katonatiszten katonatiszteken
adessive katonatisztnél katonatiszteknél
illative katonatisztbe katonatisztekbe
sublative katonatisztre katonatisztekre
allative katonatiszthez katonatisztekhez
elative katonatisztből katonatisztekből
delative katonatisztről katonatisztekről
ablative katonatiszttől katonatisztektől
Possessive forms of katonatiszt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. katonatisztem katonatisztjeim
2nd person sing. katonatiszted katonatisztjeid
3rd person sing. katonatisztje katonatisztjei
1st person plural katonatisztünk katonatisztjeink
2nd person plural katonatisztetek katonatisztjeitek
3rd person plural katonatisztjük katonatisztjeik