keverék

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kever +‎ -ék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛvɛreːk]
  • Hyphenation: ke‧ve‧rék

Noun[edit]

keverék ‎(plural keverékek)

  1. mixture

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative keverék keverékek
accusative keveréket keverékeket
dative keveréknek keverékeknek
instrumental keverékkel keverékekkel
causal-final keverékért keverékekért
translative keverékké keverékekké
terminative keverékig keverékekig
essive-formal keverékként keverékekként
essive-modal
inessive keverékben keverékekben
superessive keveréken keverékeken
adessive keveréknél keverékeknél
illative keverékbe keverékekbe
sublative keverékre keverékekre
allative keverékhez keverékekhez
elative keverékből keverékekből
delative keverékről keverékekről
ablative keveréktől keverékektől
Possessive forms of keverék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. keverékem keverékeim
2nd person sing. keveréked keverékeid
3rd person sing. keveréke keverékei
1st person plural keverékünk keverékeink
2nd person plural keveréketek keverékeitek
3rd person plural keverékük keverékeik