kezd

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From an unattested stem of unknown origin + -d (frequentative suffix).[1]

Pronunciation

[edit]

Verb

[edit]

kezd

  1. (transitive) to begin, start (to initiate or take the first step into something)
    Synonyms: elkezd, belekezd, nekikezd, hozzákezd, hozzáfog, hozzálát, nekilát, belevág
    • 1651, Miklós Zrínyi, Szigeti veszedelem[1] (“The Siege of Sziget”, literally “The Peril of Sziget”), Franklin (1901), canto 3, stanza 7; translation by László Kőrössy:
      De Arszlán nem meré megvárni Musztafát, / Mindjárt Budán hagyá minden partékáját, / És nyomozni kezdé császár nagy táborát; / De úgy is megtalálá maga halálát.
      But Arslan did not dare await Mustapha, / Immediately left in Buda all his riches, / And tried to find the emperor’s great camp, / But even so he found his death.
      Literally: “(…) And began to look for the emperor’s great camp, (…)”
  2. (intransitive) to do something with something (meaningfully, with purpose), use something (-val/-vel) (usually used with mit or mihez)
    Nem tudott mit kezdeni a szabadidejével.He didn't know what to do with his free time.
    Mihez kezdjek egy fél pár kesztyűvel?What shall I do with an odd glove?

Conjugation

[edit]

Derived terms

[edit]

(With verbal prefixes):

References

[edit]
  1. ^ kezd in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • kezd in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN