kezdet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kezd ‎(to start) +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛzdɛt]
  • (file)
  • Hyphenation: kez‧det

Noun[edit]

kezdet ‎(plural kezdetek)

  1. beginning, start, outset

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kezdet kezdetek
accusative kezdetet kezdeteket
dative kezdetnek kezdeteknek
instrumental kezdettel kezdetekkel
causal-final kezdetért kezdetekért
translative kezdetté kezdetekké
terminative kezdetig kezdetekig
essive-formal kezdetként kezdetekként
essive-modal
inessive kezdetben kezdetekben
superessive kezdeten kezdeteken
adessive kezdetnél kezdeteknél
illative kezdetbe kezdetekbe
sublative kezdetre kezdetekre
allative kezdethez kezdetekhez
elative kezdetből kezdetekből
delative kezdetről kezdetekről
ablative kezdettől kezdetektől
Possessive forms of kezdet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kezdetem kezdeteim
2nd person sing. kezdeted kezdeteid
3rd person sing. kezdete kezdetei
1st person plural kezdetünk kezdeteink
2nd person plural kezdetetek kezdeteitek
3rd person plural kezdetük kezdeteik

Derived terms[edit]

(Expressions):