kulcscsont

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kulcs (key) +‎ csont (bone)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkult͡ʃont]
  • Hyphenation: kulcs‧csont

Noun[edit]

kulcscsont (plural kulcscsontok)

  1. collarbone

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kulcscsont kulcscsontok
accusative kulcscsontot kulcscsontokat
dative kulcscsontnak kulcscsontoknak
instrumental kulcscsonttal kulcscsontokkal
causal-final kulcscsontért kulcscsontokért
translative kulcscsonttá kulcscsontokká
terminative kulcscsontig kulcscsontokig
essive-formal kulcscsontként kulcscsontokként
essive-modal
inessive kulcscsontban kulcscsontokban
superessive kulcscsonton kulcscsontokon
adessive kulcscsontnál kulcscsontoknál
illative kulcscsontba kulcscsontokba
sublative kulcscsontra kulcscsontokra
allative kulcscsonthoz kulcscsontokhoz
elative kulcscsontból kulcscsontokból
delative kulcscsontról kulcscsontokról
ablative kulcscsonttól kulcscsontoktól
Possessive forms of kulcscsont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kulcscsontom kulcscsontjaim
2nd person sing. kulcscsontod kulcscsontjaid
3rd person sing. kulcscsontja kulcscsontjai
1st person plural kulcscsontunk kulcscsontjaink
2nd person plural kulcscsontotok kulcscsontjaitok
3rd person plural kulcscsontjuk kulcscsontjaik