kusza
Jump to navigation
Jump to search
See also: kuszą
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Of uncertain origin. Either from an unattested verbal stem with -a participle suffix, or back-formation from kuszál (“to tangle”).[1]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
kusza (comparative kuszább, superlative legkuszább)
Declension[edit]
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kusza | kuszák |
| accusative | kuszát | kuszákat |
| dative | kuszának | kuszáknak |
| instrumental | kuszával | kuszákkal |
| causal-final | kuszáért | kuszákért |
| translative | kuszává | kuszákká |
| terminative | kuszáig | kuszákig |
| essive-formal | kuszaként | kuszákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kuszában | kuszákban |
| superessive | kuszán | kuszákon |
| adessive | kuszánál | kuszáknál |
| illative | kuszába | kuszákba |
| sublative | kuszára | kuszákra |
| allative | kuszához | kuszákhoz |
| elative | kuszából | kuszákból |
| delative | kuszáról | kuszákról |
| ablative | kuszától | kuszáktól |
| non-attributive possessive - singular |
kuszáé | kuszáké |
| non-attributive possessive - plural |
kuszáéi | kuszákéi |
References[edit]
- ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Polish[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
kusza f
- crossbow (mechanised weapon, based on the bow and arrow)
Declension[edit]
declension of kusza