megbetegedés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

megbetegedik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛɡbɛtɛɡɛdeːʃ]
  • Hyphenation: meg‧be‧te‧ge‧dés

Noun[edit]

megbetegedés (plural megbetegedések)

  1. disease, sickness, case
    foglalkozási megbetegedésoccupational disease

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megbetegedés megbetegedések
accusative megbetegedést megbetegedéseket
dative megbetegedésnek megbetegedéseknek
instrumental megbetegedéssel megbetegedésekkel
causal-final megbetegedésért megbetegedésekért
translative megbetegedéssé megbetegedésekké
terminative megbetegedésig megbetegedésekig
essive-formal megbetegedésként megbetegedésekként
essive-modal
inessive megbetegedésben megbetegedésekben
superessive megbetegedésen megbetegedéseken
adessive megbetegedésnél megbetegedéseknél
illative megbetegedésbe megbetegedésekbe
sublative megbetegedésre megbetegedésekre
allative megbetegedéshez megbetegedésekhez
elative megbetegedésből megbetegedésekből
delative megbetegedésről megbetegedésekről
ablative megbetegedéstől megbetegedésektől
Possessive forms of megbetegedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megbetegedésem megbetegedéseim
2nd person sing. megbetegedésed megbetegedéseid
3rd person sing. megbetegedése megbetegedései
1st person plural megbetegedésünk megbetegedéseink
2nd person plural megbetegedésetek megbetegedéseitek
3rd person plural megbetegedésük megbetegedéseik