mennyezet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

menny +‎ -e- +‎ -zet

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛɲːɛzɛt]
  • Hyphenation: meny‧nye‧zet

Noun[edit]

mennyezet ‎(plural mennyezetek)

  1. ceiling

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mennyezet mennyezetek
accusative mennyezetet mennyezeteket
dative mennyezetnek mennyezeteknek
instrumental mennyezettel mennyezetekkel
causal-final mennyezetért mennyezetekért
translative mennyezetté mennyezetekké
terminative mennyezetig mennyezetekig
essive-formal mennyezetként mennyezetekként
essive-modal
inessive mennyezetben mennyezetekben
superessive mennyezeten mennyezeteken
adessive mennyezetnél mennyezeteknél
illative mennyezetbe mennyezetekbe
sublative mennyezetre mennyezetekre
allative mennyezethez mennyezetekhez
elative mennyezetből mennyezetekből
delative mennyezetről mennyezetekről
ablative mennyezettől mennyezetektől
Possessive forms of mennyezet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mennyezetem mennyezeteim
2nd person sing. mennyezeted mennyezeteid
3rd person sing. mennyezete mennyezetei
1st person plural mennyezetünk mennyezeteink
2nd person plural mennyezetetek mennyezeteitek
3rd person plural mennyezetük mennyezeteik