objektív

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: objektiv and Objektiv

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German objektiv, from French objectif.[1] With -ív ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈobjɛktiːv]
  • Hyphenation: ob‧jek‧tív

Adjective[edit]

objektív (comparative objektívebb, superlative legobjektívebb)

  1. objective

Usage notes[edit]

The comparative and superlative variants objektívabb and legobjektívabb are used less frequently.

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative objektív objektívek
accusative objektívet objektíveket
dative objektívnek objektíveknek
instrumental objektívvel objektívekkel
causal-final objektívért objektívekért
translative objektívvé objektívekké
terminative objektívig objektívekig
essive-formal objektívként objektívekként
essive-modal
inessive objektívben objektívekben
superessive objektíven objektíveken
adessive objektívnél objektíveknél
illative objektívbe objektívekbe
sublative objektívre objektívekre
allative objektívhez objektívekhez
elative objektívből objektívekből
delative objektívről objektívekről
ablative objektívtől objektívektől
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative objektív objektívak
accusative objektívat objektívakat
dative objektívnak objektívaknak
instrumental objektívval objektívakkal
causal-final objektívért objektívakért
translative objektívvá objektívakká
terminative objektívig objektívakig
essive-formal objektívként objektívakként
essive-modal
inessive objektívban objektívakban
superessive objektívon objektívakon
adessive objektívnál objektívaknál
illative objektívba objektívakba
sublative objektívra objektívakra
allative objektívhoz objektívakhoz
elative objektívból objektívakból
delative objektívról objektívakról
ablative objektívtól objektívaktól

Derived terms[edit]

References[edit]