planéta

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin planeta, from Ancient Greek πλανήτης(planḗtēs, wanderer), from πλανάω(planáō, wander about, stray).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈplɒneːtɒ]
  • Hyphenation: pla‧né‧ta

Noun[edit]

planéta ‎(plural planéták)

  1. (archaic) planet

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative planéta planéták
accusative planétát planétákat
dative planétának planétáknak
instrumental planétával planétákkal
causal-final planétáért planétákért
translative planétává planétákká
terminative planétáig planétákig
essive-formal planétaként planétákként
essive-modal
inessive planétában planétákban
superessive planétán planétákon
adessive planétánál planétáknál
illative planétába planétákba
sublative planétára planétákra
allative planétához planétákhoz
elative planétából planétákból
delative planétáról planétákról
ablative planétától planétáktól
Possessive forms of planéta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. planétám planétáim
2nd person sing. planétád planétáid
3rd person sing. planétája planétái
1st person plural planétánk planétáink
2nd person plural planétátok planétáitok
3rd person plural planétájuk planétáik

Synonyms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2

Kashubian[edit]

Noun[edit]

planéta

  1. planet

Slovak[edit]

Noun[edit]

planéta f

  1. planet

External links[edit]

  • planéta in Slovak dictionaries at korpus.sk