poéma

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: poema and poemą

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From Latin poema, from Ancient Greek ποίημα (poíēma), from ποιέω (poiéō).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpojeːmɒ]
  • Hyphenation: po‧é‧ma
  • Rhymes: -mɒ

Noun

[edit]

poéma (plural poémák)

  1. (archaic) poem
    Synonyms: költemény, vers

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative poéma poémák
accusative poémát poémákat
dative poémának poémáknak
instrumental poémával poémákkal
causal-final poémáért poémákért
translative poémává poémákká
terminative poémáig poémákig
essive-formal poémaként poémákként
essive-modal
inessive poémában poémákban
superessive poémán poémákon
adessive poémánál poémáknál
illative poémába poémákba
sublative poémára poémákra
allative poémához poémákhoz
elative poémából poémákból
delative poémáról poémákról
ablative poémától poémáktól
non-attributive
possessive - singular
poémáé poémáké
non-attributive
possessive - plural
poémáéi poémákéi
Possessive forms of poéma
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. poémám poémáim
2nd person sing. poémád poémáid
3rd person sing. poémája poémái
1st person plural poémánk poémáink
2nd person plural poémátok poémáitok
3rd person plural poémájuk poémáik

References

[edit]
  1. ^ poéma in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • poéma in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN