rövid

Hungarian

Of uncertain origin. Perhaps from an otherwise unattested stem of unclear origin + -d (diminutive suffix).^[1]

rövid (comparative rövidebb, superlative legrövidebb)

short
egy rövid ideig ― for a short time
short (a drink of spirits, shortened from rövid ital, a calque of English short drink)
Synonym: tömény

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	rövid	rövidek
accusative	rövidet	rövideket
dative	rövidnek	rövideknek
instrumental	röviddel	rövidekkel
causal-final	rövidért	rövidekért
translative	röviddé	rövidekké
terminative	rövidig	rövidekig
essive-formal	rövidként	rövidekként
essive-modal	—	—
inessive	rövidben	rövidekben
superessive	röviden	rövideken
adessive	rövidnél	rövideknél
illative	rövidbe	rövidekbe
sublative	rövidre	rövidekre
allative	rövidhez	rövidekhez
elative	rövidből	rövidekből
delative	rövidről	rövidekről
ablative	rövidtől	rövidektől
non-attributive possessive - singular	rövidé	rövideké
non-attributive possessive - plural	rövidéi	rövidekéi

Compound words

Expressions

^ rövid in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)