született

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

születik +‎ -ett

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈsylɛtɛtː]
  • (file)
  • Hyphenation: szü‧le‧tett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb[edit]

született

  1. third-person singular indicative past indefinite of születik

Participle[edit]

született

  1. past participle of születik

Adjective[edit]

született (not comparable)

  1. born

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative született születettek
accusative születettet születetteket
dative születettnek születetteknek
instrumental születettel születettekkel
causal-final születettért születettekért
translative születetté születettekké
terminative születettig születettekig
essive-formal születettként születettekként
essive-modal
inessive születettben születettekben
superessive születetten születetteken
adessive születettnél születetteknél
illative születettbe születettekbe
sublative születettre születettekre
allative születetthez születettekhez
elative születettből születettekből
delative születettről születettekről
ablative születettől születettektől
non-attributive
possessive - singular
születetté születetteké
non-attributive
possessive - plural
születettéi születettekéi

Derived terms[edit]

See also[edit]

Further reading[edit]

  • született in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.