szakember
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szakember (plural szakemberek)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szakember | szakemberek |
accusative | szakembert | szakembereket |
dative | szakembernek | szakembereknek |
instrumental | szakemberrel | szakemberekkel |
causal-final | szakemberért | szakemberekért |
translative | szakemberré | szakemberekké |
terminative | szakemberig | szakemberekig |
essive-formal | szakemberként | szakemberekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szakemberben | szakemberekben |
superessive | szakemberen | szakembereken |
adessive | szakembernél | szakembereknél |
illative | szakemberbe | szakemberekbe |
sublative | szakemberre | szakemberekre |
allative | szakemberhez | szakemberekhez |
elative | szakemberből | szakemberekből |
delative | szakemberről | szakemberekről |
ablative | szakembertől | szakemberektől |
non-attributive possessive - singular |
szakemberé | szakembereké |
non-attributive possessive - plural |
szakemberéi | szakemberekéi |
Possessive forms of szakember | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szakemberem | szakembereim |
2nd person sing. | szakembered | szakembereid |
3rd person sing. | szakembere | szakemberei |
1st person plural | szakemberünk | szakembereink |
2nd person plural | szakemberetek | szakembereitek |
3rd person plural | szakemberük | szakembereik |
Derived terms
[edit]Compound words
Further reading
[edit]- szakember in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN