szerkezet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From the obsolete szerkeszik ‎(to join someone) +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛrkɛzɛt]
  • Hyphenation: szer‧ke‧zet

Noun[edit]

szerkezet ‎(plural szerkezetek)

  1. structure, mechanism
  2. composition (of a literary form)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szerkezet szerkezetek
accusative szerkezetet szerkezeteket
dative szerkezetnek szerkezeteknek
instrumental szerkezettel szerkezetekkel
causal-final szerkezetért szerkezetekért
translative szerkezetté szerkezetekké
terminative szerkezetig szerkezetekig
essive-formal szerkezetként szerkezetekként
essive-modal
inessive szerkezetben szerkezetekben
superessive szerkezeten szerkezeteken
adessive szerkezetnél szerkezeteknél
illative szerkezetbe szerkezetekbe
sublative szerkezetre szerkezetekre
allative szerkezethez szerkezetekhez
elative szerkezetből szerkezetekből
delative szerkezetről szerkezetekről
ablative szerkezettől szerkezetektől
Possessive forms of szerkezet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerkezetem szerkezeteim
2nd person sing. szerkezeted szerkezeteid
3rd person sing. szerkezete szerkezetei
1st person plural szerkezetünk szerkezeteink
2nd person plural szerkezetetek szerkezeteitek
3rd person plural szerkezetük szerkezeteik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

(Compound words):