szilva

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From a Slavic language, from Proto-Slavic *sliva.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsilvɒ]
  • Hyphenation: szil‧va
  • Rhymes: -vɒ

Noun

[edit]

szilva (plural szilvák)

  1. plum

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szilva szilvák
accusative szilvát szilvákat
dative szilvának szilváknak
instrumental szilvával szilvákkal
causal-final szilváért szilvákért
translative szilvává szilvákká
terminative szilváig szilvákig
essive-formal szilvaként szilvákként
essive-modal
inessive szilvában szilvákban
superessive szilván szilvákon
adessive szilvánál szilváknál
illative szilvába szilvákba
sublative szilvára szilvákra
allative szilvához szilvákhoz
elative szilvából szilvákból
delative szilváról szilvákról
ablative szilvától szilváktól
non-attributive
possessive - singular
szilváé szilváké
non-attributive
possessive - plural
szilváéi szilvákéi
Possessive forms of szilva
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szilvám szilváim
2nd person sing. szilvád szilváid
3rd person sing. szilvája szilvái
1st person plural szilvánk szilváink
2nd person plural szilvátok szilváitok
3rd person plural szilvájuk szilváik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

Further reading

[edit]
  • szilva in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN