szinusz
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Sinus, from Latin sinus.[1]
Pronunciation
Noun
szinusz (plural szinuszok)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szinusz | szinuszok |
| accusative | szinuszt | szinuszokat |
| dative | szinusznak | szinuszoknak |
| instrumental | szinusszal | szinuszokkal |
| causal-final | szinuszért | szinuszokért |
| translative | szinusszá | szinuszokká |
| terminative | szinuszig | szinuszokig |
| essive-formal | szinuszként | szinuszokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szinuszban | szinuszokban |
| superessive | szinuszon | szinuszokon |
| adessive | szinusznál | szinuszoknál |
| illative | szinuszba | szinuszokba |
| sublative | szinuszra | szinuszokra |
| allative | szinuszhoz | szinuszokhoz |
| elative | szinuszból | szinuszokból |
| delative | szinuszról | szinuszokról |
| ablative | szinusztól | szinuszoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szinuszé | szinuszoké |
| non-attributive possessive - plural |
szinuszéi | szinuszokéi |
| Possessive forms of szinusz | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szinuszom | szinuszaim |
| 2nd person sing. | szinuszod | szinuszaid |
| 3rd person sing. | szinusza | szinuszai |
| 1st person plural | szinuszunk | szinuszaink |
| 2nd person plural | szinuszotok | szinuszaitok |
| 3rd person plural | szinuszuk | szinuszaik |
Derived terms
Compound words
See also
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN