szitakötő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Common Bluetail (Ischnura senegalensis) at Osaka, Japan

Etymology[edit]

szita +‎ kötő

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsitɒkøtøː]
  • Hyphenation: szi‧ta‧kö‧tő

Noun[edit]

szitakötő ‎(plural szitakötők)

  1. dragonfly, damselfly

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative szitakötő szitakötők
accusative szitakötőt szitakötőket
dative szitakötőnek szitakötőknek
instrumental szitakötővel szitakötőkkel
causal-final szitakötőért szitakötőkért
translative szitakötővé szitakötőkké
terminative szitakötőig szitakötőkig
essive-formal szitakötőként szitakötőkként
essive-modal
inessive szitakötőben szitakötőkben
superessive szitakötőn szitakötőkön
adessive szitakötőnél szitakötőknél
illative szitakötőbe szitakötőkbe
sublative szitakötőre szitakötőkre
allative szitakötőhöz szitakötőkhöz
elative szitakötőből szitakötőkből
delative szitakötőről szitakötőkről
ablative szitakötőtől szitakötőktől
Possessive forms of szitakötő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szitakötőm szitakötőim
2nd person sing. szitakötőd szitakötőid
3rd person sing. szitakötője szitakötői
1st person plural szitakötőnk szitakötőink
2nd person plural szitakötőtök szitakötőitek
3rd person plural szitakötőjük szitakötőik