szundikálás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szundikál (to nap, doze) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsundikaːlaːʃ]
  • Hyphenation: szun‧di‧ká‧lás

Noun[edit]

szundikálás

  1. nap, forty winks (a short or light sleep)
    Synonyms: szundítás, szunyókálás, szundi

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szundikálás szundikálások
accusative szundikálást szundikálásokat
dative szundikálásnak szundikálásoknak
instrumental szundikálással szundikálásokkal
causal-final szundikálásért szundikálásokért
translative szundikálássá szundikálásokká
terminative szundikálásig szundikálásokig
essive-formal szundikálásként szundikálásokként
essive-modal
inessive szundikálásban szundikálásokban
superessive szundikáláson szundikálásokon
adessive szundikálásnál szundikálásoknál
illative szundikálásba szundikálásokba
sublative szundikálásra szundikálásokra
allative szundikáláshoz szundikálásokhoz
elative szundikálásból szundikálásokból
delative szundikálásról szundikálásokról
ablative szundikálástól szundikálásoktól
non-attributive
possessive - singular
szundikálásé szundikálásoké
non-attributive
possessive - plural
szundikáláséi szundikálásokéi
Possessive forms of szundikálás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szundikálásom szundikálásaim
2nd person sing. szundikálásod szundikálásaid
3rd person sing. szundikálása szundikálásai
1st person plural szundikálásunk szundikálásaink
2nd person plural szundikálásotok szundikálásaitok
3rd person plural szundikálásuk szundikálásaik