tőkehal

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

tőke +‎ hal

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtøːkɛɦɒl]
  • Hyphenation: tő‧ke‧hal

Noun

[edit]

tőkehal (plural tőkehalak)

  1. cod (marine fish of the family Gadidae)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tőkehal tőkehalak
accusative tőkehalat tőkehalakat
dative tőkehalnak tőkehalaknak
instrumental tőkehallal tőkehalakkal
causal-final tőkehalért tőkehalakért
translative tőkehallá tőkehalakká
terminative tőkehalig tőkehalakig
essive-formal tőkehalként tőkehalakként
essive-modal
inessive tőkehalban tőkehalakban
superessive tőkehalon tőkehalakon
adessive tőkehalnál tőkehalaknál
illative tőkehalba tőkehalakba
sublative tőkehalra tőkehalakra
allative tőkehalhoz tőkehalakhoz
elative tőkehalból tőkehalakból
delative tőkehalról tőkehalakról
ablative tőkehaltól tőkehalaktól
non-attributive
possessive - singular
tőkehalé tőkehalaké
non-attributive
possessive - plural
tőkehaléi tőkehalakéi
Possessive forms of tőkehal
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tőkehalam tőkehalaim
2nd person sing. tőkehalad tőkehalaid
3rd person sing. tőkehala tőkehalai
1st person plural tőkehalunk tőkehalaink
2nd person plural tőkehalatok tőkehalaitok
3rd person plural tőkehaluk tőkehalaik

Further reading

[edit]
  • tőkehal in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN