tengerészet

Hungarian[edit]

tenger (“sea”) +‎ -észet (noun-forming suffix)

tengerészet (usually uncountable, plural tengerészetek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tengerészet	tengerészetek
accusative	tengerészetet	tengerészeteket
dative	tengerészetnek	tengerészeteknek
instrumental	tengerészettel	tengerészetekkel
causal-final	tengerészetért	tengerészetekért
translative	tengerészetté	tengerészetekké
terminative	tengerészetig	tengerészetekig
essive-formal	tengerészetként	tengerészetekként
essive-modal	—	—
inessive	tengerészetben	tengerészetekben
superessive	tengerészeten	tengerészeteken
adessive	tengerészetnél	tengerészeteknél
illative	tengerészetbe	tengerészetekbe
sublative	tengerészetre	tengerészetekre
allative	tengerészethez	tengerészetekhez
elative	tengerészetből	tengerészetekből
delative	tengerészetről	tengerészetekről
ablative	tengerészettől	tengerészetektől
non-attributive possessive - singular	tengerészeté	tengerészeteké
non-attributive possessive - plural	tengerészetéi	tengerészetekéi

Possessive forms of tengerészet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tengerészetem	tengerészeteim
2nd person sing.	tengerészeted	tengerészeteid
3rd person sing.	tengerészete	tengerészetei
1st person plural	tengerészetünk	tengerészeteink
2nd person plural	tengerészetetek	tengerészeteitek
3rd person plural	tengerészetük	tengerészeteik

Compound words