választék

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

választ +‎ -ék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvaːlɒsteːk]
  • Hyphenation: vá‧lasz‧ték
  • Rhymes: -eːk

Noun[edit]

választék (plural választékok)

  1. choice, selection, variety, assortment (a number of different things as available options)
  2. part (dividing line formed by combing the hair in different directions)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative választék választékok
accusative választékot választékokat
dative választéknak választékoknak
instrumental választékkal választékokkal
causal-final választékért választékokért
translative választékká választékokká
terminative választékig választékokig
essive-formal választékként választékokként
essive-modal
inessive választékban választékokban
superessive választékon választékokon
adessive választéknál választékoknál
illative választékba választékokba
sublative választékra választékokra
allative választékhoz választékokhoz
elative választékból választékokból
delative választékról választékokról
ablative választéktól választékoktól
non-attributive
possessive - singular
választéké választékoké
non-attributive
possessive - plural
választékéi választékokéi
Possessive forms of választék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. választékom választékaim
2nd person sing. választékod választékaid
3rd person sing. választéka választékai
1st person plural választékunk választékaink
2nd person plural választékotok választékaitok
3rd person plural választékuk választékaik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]