végzetes
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
végzetes (comparative végzetesebb, superlative legvégzetesebb)
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végzetes | végzetesek |
accusative | végzeteset | végzeteseket |
dative | végzetesnek | végzeteseknek |
instrumental | végzetessel | végzetesekkel |
causal-final | végzetesért | végzetesekért |
translative | végzetessé | végzetesekké |
terminative | végzetesig | végzetesekig |
essive-formal | végzetesként | végzetesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | végzetesben | végzetesekben |
superessive | végzetesen | végzeteseken |
adessive | végzetesnél | végzeteseknél |
illative | végzetesbe | végzetesekbe |
sublative | végzetesre | végzetesekre |
allative | végzeteshez | végzetesekhez |
elative | végzetesből | végzetesekből |
delative | végzetesről | végzetesekről |
ablative | végzetestől | végzetesektől |
non-attributive possessive - singular |
végzetesé | végzeteseké |
non-attributive possessive - plural |
végzeteséi | végzetesekéi |
Further reading[edit]
- végzetes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN