vetület

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

vetül +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈvɛtylɛt/
  • Hyphenation: ve‧tü‧let

Noun[edit]

vetület ‎(plural vetületek)

  1. (mathematics) projection

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vetület vetületek
accusative vetületet vetületeket
dative vetületnek vetületeknek
instrumental vetülettel vetületekkel
causal-final vetületért vetületekért
translative vetületté vetületekké
terminative vetületig vetületekig
essive-formal vetületként vetületekként
essive-modal
inessive vetületben vetületekben
superessive vetületen vetületeken
adessive vetületnél vetületeknél
illative vetületbe vetületekbe
sublative vetületre vetületekre
allative vetülethez vetületekhez
elative vetületből vetületekből
delative vetületről vetületekről
ablative vetülettől vetületektől
Possessive forms of vetület
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vetületem vetületeim
2nd person sing. vetületed vetületeid
3rd person sing. vetülete vetületei
1st person plural vetületünk vetületeink
2nd person plural vetületetek vetületeitek
3rd person plural vetületük vetületeik